|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Gy
Képzeletünk határain egy öreg diófa áll,
és ha félünk, beállhatunk alá, |
|
Gy
Mosolyod bár szép volt,
De nem te adtad azt
Hanem a pillanat. |
|
Gy
A hangod halk, elnyomják a fák zúgásai,
már nem hallom ha segítséget kérsz,
néha tényleg csak álmodtalak, |
|
M
lovagi páncélok tûnnek fel a homályból
a gyérfényû csipkézett boltívek alatt
|
|
Gy
Tenyerembe simul az õsz titka;
csöndre int most Õsz Asszonya... |
|
M
Most olyan a táj,
mintha függönyön át néznél.
Néznél, de nem látsz tovább,
az orrod hegyénél. |
|
M
Zúgott a szél, hátán röpködtek a testüket keresõ árnyak,
Keringtek a mezõ felett, majd a holtak sikolyával eggyé váltak. |
|
M
Nékem már az égi fény,
Letörölte fájó könnyemet,
S azóta a csillagok is,újra
Angyalszárnyat öltenek. |
|
M
Olyan szép a temetõkert,
Mikor a gyertyák égnek.
Mint megannyi kis apró,
Lobogó emberi lélek. |
|
M
Meggyújtottunk egy gyertyát
Figyeltük a fényét,
Figyeltük a lángját. |
|
M
Zord az élet. Lábad elé raknám kincsemet
s mit adhatok csak: szomorú nincsemet.
Mit mégis, ajándék helyett verseim talán,
lelkembõl fakadt tõled valahány. |
|
M
Õ feléjük se pillant, lenéz a földre,
Magában motyog átkokat keresve,
Angyal volt õ, ki most el van temetve,
Csak, mert egy démon tekintetét kereste. |
|
M
A varázs egy perc
Alatt hullott szét.
Voltam újra tündér,
Mint egyszer. |
|
Gy
gyermekkori emlék,
kacagva szalad a hóba. |
|
M
Menekül ijedten a söprû elõl.
Visssza bújt az egér lyukba.
Cincogott ott vele a család,
Onnan hergelték már a cicát.
|
|
M
Most meg csak repülnék.
Repülnék, repülnék szelek szárnyán,
repülnék napsugár mosolyán,
repülnék esõcseppekben, |
|
M
Azt hiszem, szeretlek.
A szívem boldogan remeg.
Nem tudom, mi lenne helyes,
Szóljak, vagy hallgassak örökre,
|
|
M
Levették nyári ruhájukat a fák,
Õszre váltak a tájak már,
Gyönyörû leveleken lépkedek tovább,
Jövõre újra lesznek újak a fán. |
|
M
Ahová elmentél,
odajutnak a csillagok,
|
|
M
fényt hintve a ködös égnek.
Ködben gomolygó szép álmaim,
tisztítják holnapos vágyaim. |
|
M
földre borulok
néma harangnyelvként
és csak fekszem a fûben
hallgatok
|
|
M
Kezeimet nyújtom kérésként égre
Szemeim zártak, fejem lehajtva áll
Gondolatom feléd, remények félve
Ó Istenem, a remény nem bûnös vágy. |
|
M
A gondolat mindig
ûz, s ahogy utolér,
reszket a lélegzet és
arcod már hófehér...
|
|
M
Akarva s félve
életet kérve jajdul
a vad sikoly még
szabadon szárnyszegett |
|
M
Egy szál gyertya csak.
Ennyi, ami megmaradt.
Ellobbanó kicsi láng
Nem él csak egy éjszakát. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 23. szombat, Bence napja van. Holnap Bertalan napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|