|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Pataknak halk dallamától
messze van por 's város;
fa csúcsának morajától
lettem én oly álmos. |
|
V
Meleg nyár van, mégis fázom,
mint a jég, hideg a lábam.
Fájdalom járja át testem,
nem marad ki egy kis hely sem. |
|
V
Láttalak a patak partján,ahol ruhákat mostál,
Csilingelő hangoddal,gyönyörűen daloltál.
Karcsú derekad meg,meg izgatott,szoknyádba
A szél belekapott,szép lábaid sokat mutattak,
|
|
V
Hárman voltunk a konyhában:
Anya, lánya, unokája.
Viccelődtünk mi ott hárman,
Hogyan is lesz nemsokára. |
|
H
Gyöngykaláris bokrok ágán,
hajnal könnye csodás látvány.
Szellő ringatja, fésüli,
hintaágyon átöleli. |
|
H
Szűk völgyben alant zúg bérczi patak,
Rajta szünetlen zúg a malom ;
Oldalt meredek kőszikla-falak,
Fenn kis fakereszt a sziklafalon. |
|
H
Vágyom közeled, édes Flórám!
Ölelve, hátad simogatnám…
Szerelmetes lelkem,
Kívánt egyetlenem. |
|
H
Egykedvű szürke szavak, fázós
reggelek.
Csípi kezem a dér. |
|
H
Ha eljösz hozzám,csak arra kérlek,
Adj nekem időt,hogy megismerjelek.
Élvezni akarok minden percet amit
Boldogságomban veled tölthetek ! |
|
M
mikor távozol
ne rombold le a hidat
melyiken átmész |
|
M
Óvjad, mint egy ritka kincset,
ide testált hegyeinket,
s vigyázd, mint a jövőd sorsát,
nagy a család, szűk az ország. |
|
M
Akkor még nem tudtam..., hogy szívemből ezt semmi és senki
ki nem törli, nem feledhető ez a tűz... kiolthatatlan kanyaró,
és azt sem, hogy az üveges mellékutak párhuzamosan követnek,
és a haladó eszmék... később sorosan ölelkeznek. |
|

Kristálytiszta tó vízében,
gyökér szőttes, iszap ágyon.
Összefonódva kísérnek,
lombsátor hűsítő árnyon. |
|
M
A volt, van, lesz kavaroghat
bennem, múltamra már nem hat,
tervemben egy jövő marad:
aszályt hoz, vagy bő termést ad. |
|
M
A fák nyelvéről mit sem tud az ember,
mi birkózunk a ránk mért értelemmel,
ők másképp szólnak, máshogy értekeznek,
tán betűk szolgálnak az ékezetnek, |
|
Gy.
Jaj, Te szerelmetes Iluska!
Vágyam, öleljelek Te fruska.
Lennék a tanítód,
Ha kell… alád-valód.
Szerelem! Nem mulaszd Iluska! |
|
H
Zúg a vásár népe, mint kasban a méhek:
Itt hangos alku folyik, ott csereberélnek,
Vígan mulat, akit mulatni vitt szomja,
Halálosan teli a sok lacikonyha. |
|
M
Halványszinű rózsafelhők az égen
A Nap itt-ott kibújik nagy merészen.
Madársereg csodálatos formában
repűlnek az ég minden irányában |
|
M
Talán gyerekeink, unokáink könnyet ejtenek értünk,
Rólunk beszélnek… őrzik emlékünk. |
|
M
Megérett végre a sok magyar dinnye,
csábít friss kenyérrel, édes levével,
megette a nyár, a hónapokat is,
visszaöklendezi majd emlékképekkel... |
|
V
A háború rég kezdődött,
Ádám és Éva is ellentét,
A harag be nem fejeződött,
Csak elnyelt egy pengét, |
|
M
A ködös, szürke őszi hajnalok,
felhők mögött keresem a Napot.
Ősz fátyolruhát terít a tájra,
Rőt vörös takarót hint az ágra. |
|
M
Ifjúkoromnak édes otthona,
Kicsinyke kert, hol álmadozva jártam;
Gyermekszobám s te hófehér kis ágyam !..
... A lelkem újra visszaszáll oda. |
|
M
Éppen megtörik a csönd,
Háború van, odafönt,
Ölelj át, harag helyett,
míg lelkem könnye elönt. |
|
V
„Te és én oly buták vagyunk,
Jobb lesz, ha itt most meghalunk!” |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 23. szombat, Bence napja van. Holnap Bertalan napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|