|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Amikor a szél megmozgatta a leveleket az ágon
És apródként ezüstös port a rétekre szétszórt,
|
|
Jó, ha valaki figyeli a múltját,
s még magának elemzi is!
Ablakon kifelé már más vágyaink vannak,
de tán' újak minek?
|
|
A raboskodó kéz,
búvóhelyen fúr,
meredek melleden és
ellipszisen feltornyosul,
|
|
Koldusoknak koldusa!
Mind jössz kéregetve és felkavarsz.
Még egy csókot adjak, hogy
A kútnak nincsen vize, mert
|
|
Szerelemmel…rettenetesen szeretlek!
Le ne lépjél…én élek, veled élhetek…
Ellehetnék… de kell ez, veled még legyek.
|
|
Közeledett lassan, a hófehér-nagy tél,
zimankóba bújva, senkitől sem fél.
Átfázva lomboknak, sűrű sötétjében,
ragyog egy gyertyaláng, az én igaz hitem. |
|
A hajnali harmatokból születnek
Annyi megélendő pillanatok,
Sürgetnek, siettetnek a naptárlapok
És az években megérnek ezek a momentumok. |
|
A szél átszelte a csupasz fákat,
és gesztenyéket dobált felénk,
de árnyékának csendjében,
senki nem válaszolt...
|
|
Tegnap virágokat láttam a réten,
Büszke lepkék repültek az égen,
És méheket is láttam repülni...
Tegnap még meleg volt és oly jó volt élni.
|
|
Mindig jelen vagy,
Életemben árnyék vagy.
Igy mindig is velem vagy!
|
|
Egyikünk sem tudta, hogyan kezdődött az egész,
A végét nem kerestük.
Minden pillantásunkból kicsorogtak
Feldúltan, egyéb és egyéb kívánságok...
|
|
Ha jön a tavasz, mindenki elkezd énekelni
A harmatról és a szél leheletéről,
Vagy elhelyezel egy csalogányt, hogy a babérfán énekeljen |
|
Hallgassa, hölgyem!
Hallgassa, az őszi napéjegyenlőség hangját,
Mi félrebeszél egy nyírfának csúcsán,
Élesen,
|
|
Mindig jelen vagy,
Életemben árnyék vagy.
Igy mindig is velem vagy!
|
|
Figyelése jámbor, enyhe,
Azzal a mosollyal, elkényeztet.
Szorított fogak között, egy ígéretet súgott,
Ami elbűvölt és csillapított. |
|
Odakint ősz van, a levelek szétszóródtak,
S a szél nehéz cseppeket dob ablakomra,
Szobámban leveleket olvasok régi borítékokból,
|
|
…még véget nem ér az éjszaka
Hajnalhasadáskor felébredsz,
Valamiket előkészíteni
És fiaidat a mezőre küldeni. |
|
Van nekünk is egy ellenség, aki elrontja a pillanatainkat,
Amikor szorosabban érzem kis melleidet, a szúrós bimbókat...
|
|
Bízd rá magad a kék égre.
Égre, vízre, őselemek
megnyugtató derűjére. |
|
Ő, mellei közt kereste a leveleimet,
Amit még tegnap este visszakértem tőle,
És egyszeriből színekben játszott,
Suttogva nekem: Nem tudom, hogy hova tettem ők
|
|
Minap egy koszos kocsmaasztalnál,
Találkoztam egy fiatal és régi baráttal.
Úgy nézett ki, mint Jézus, aki a kereszten haldoklik:
|
|
Spanyol gitár pengetője,
rámered sok,szép szemekre..
Kik várják az alkalmat,mikor
valakivel égő táncot rophatnak.
|
|
forró öllel fogadott a nyár
augusztus unja a szerelmet
mire véget ér számtalan felleg
száll esőtől ázott a határ |
|
Aki szeret,az mindenre kész
Életét áldozza a szerelemért,
Nélküle az élet semmit sem ér
|
|
Vaksötét éji palást öleli körül a bálházt,
Kihallatszik jó zene, hallani a mulatozást…
Felhős az égbolt, csillagoknak fénye sincs,
De bent aztán van többféle fánk, ami kincs.
|
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
