Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 29 2026 14:21:29
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 4
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,222
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
Tavaszi álom
https://www.youtube.com/watch?v=tL4yNXMLnXY


Tavaszi álom...

Illatos,tavaszi éjszakán leányzó
álmodik az ágyán,képzelete
vándorol a szerelem
határán.
.
Lát valakit, egy deli legényt,ki hívja
őt,szépen beszélt,-gyere édes
egy csókra kettőnk
boldogságára-

Aztán a csókbol kettő lett
vagy talán több, nem számolta meg.
Ölelt a legény a szerelem
éjjelén.

A leányzó nagyon
belemelegedett még ilyen szép estét
nem ért meg, a hold figyelte
jelenetet.

Hirtelen felébredt-,hová
lett a legény ?- Eltünt az éj csillagok
rejtekén szép álmom
kezdetén.
A megértés
ttps://www.youtube.com/watch?v=Ey4n8vqlX_o

A megértés

A kandalló előtt ültünk ketten,
parazsa gyéren világított
néma csendben.

Mindkettőnk gondolata a
múltat kereste,ami elénk
tárúlt ma este.

Felidéztük régi szerelmi
életünket,mikor a boldogság
megérintett minket.

Ami soha nem hagyott el minket,
mert ápoltuk mint a kertész
a rózsakertet.

S talán ma édesebb mint valaha,
mert a megértés az,ami
szivünket összetartja.

Kandalló tüze kialvóba,csak a
parázs világít a sötét
honban
Az Oroszlán csillagjegy
Szükséges.Látjátok ti, megbocsátóaknak kell lennünk.
Csak így leszünk boldogok és álmodozók.
Mi akik páratlan kisugárzást bírtokolunk,
Mert a tűz elemhez tartozunk,
Fenségesek,karizmatikusak és céltudatosak vagyunk,
Ha az életben néha nehéz pillanatok is adódnak,
Rendkívül ügyessé válunk
Szeretjük az új dolgokat és erős vágy sarkall arra,
Hogy vezetők legyünk, az-az központi mag.

Leo, a zodiákus ötödik tüzes jegye, az év közepén jár.
Tegyük hozzá.Mint ikerlelkek… vad a természetünk,
Temperamentumunk, valamint magabiztosak vagyunk.
Imádjuk a szerelmet, érzelmeket és ezek megélését
Bizonytalan esküben… édes ízt, a gyermeket
És, ha arra kényszerítenek, hogy messze kerüljük a nőket és a férfiakat,
Akkor lesz feledése múltunknak!

Régi szerelem visszatérésére
Legyünk olyanok, mint két gyermek... két kislány,
Egyáltalán nem szerelmesek, de mindentől ámulnak,
Akik sápadtan mennek az elvarázsolt mennybolt alatt
És nem is akarják tudni, hogy nekik megbocsáttattak.
Az oroszlán nem tűri a középszerűséget
Aki ővele kezd, az legyen elbűvölő, kivételes
És kissé titokzatos,mert oroszlán állati ösztöne ezt követeli.
Az oroszlánnal, soha nem fogsz unatkozni,
Mert gyakran törekednek maradandót alkotni.

Emily Dickinson - F-669 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-669 (műfordítás)

An ignorance a Sunset
Confer upon the Eye –
Of Territory – Color –
Circumference – Decay

Its Amber Revelation
Exhilarate – Debase –
Omnipotence’ inspection
Of Our inferior face –

And when the solemn features
Confirm – in Victory –
We start – as if detected
In Immortality –

F-669

Szemet homályosító
Az ily’ Naplemente -
Borostyánnak – Mondottnak -
Színe – Területe -

Kerülete Bomlik, hogy
Vidítson – Álcázzon -
Míg a Mindenhatóság
Szemléz lenn, Arcunkon -

S ha bennünk Biztos Győztest
Köszönt – arcvonása -
Indulnánk – pőrén is a -
Halhatatlanságba -
Emberiség…
Az emberiség nem mutat jóra változást… él a háborús világhelyzet, de, nem mert rosszabbodik.

(Első rész: 2016. 03.14.)
Huh! Micsoda emberhalmazban élünk,
Vannak itt mindenféle népek vélünk…
Itt semmi sem függ attól, mi mit kérünk.

A földön elterjedtek a népek,
Akik se nem jók, kik se nem szépek…

Ugribugri majm',
Berakja a lábait.
Ő, az ész osztó.

Diktátor hajlam,
Sokaknak a sajátja.
Sárba tiporni.

Nemcsak hatalom
Kell neki. Észt terjeszti…
Azonos népek?

A gondatlanság
Uralkodó eszme lett.
Óh, tudatlanság…

Tarol a szeretethiány mindenfelé,
Csak az önzés, amiben örömét lelé…
Erővel elintézés mód… ezt terjeszté'…

Megoldás nem látszik, tán’ csak bujkál,
Emberi faj csak egymásba vájkál…
De, ha majd ember a Marson mászkál…

Úgy tűnik, hogy éppen veszélyes vulkán van kitörőbe,
Párhuzamosan egy cunami hullámzik kikötőbe…
Eljő idő, hogy emberiség elmegy a feledőbe…
***

(Második rész: 2024. 08. 15.)
Ó, emberiség
Látom, nem lesztek jobbak!
Krokodil… jobbak…

Mit írtam
Idő helytálló!
Valóság!

Emberek!
Javíthatatlan!
Milyen lesz?

Fanyalgók!
Mily’ viselkedés?
Mi vón’ jobb?

Diktátori hajlam megerősödött,
Uralkodó eszmeként csak előzött.

Ezeknek a butaság is kell, mert ezzel érnek célt el…
Kettős beszéd? Rosszindulat alapja, mind ennek foglya.
Szeretet nincs, ennek hiánya… beleestek ebbe a hibába.
Tudatlanság csak fokozódik, emberiség ezen hánykolódik.

Közben már folyik az Ukrán háború, szétterjedt a gyilkos ború…
Vannak államok, kik ezen nyerészkednek, meghajoltak végzetnek.
Önzés és pénz gyűjtés, smucigság erővel, ne legyen harc mennykővel.

Ukrajnát meghülyítettek, az emberek „életét” így megszüntették.
Férfiember nem mehet utcára, „elfogják”, viszik, front egy ugrásra!

A megoldás a vak ló?
Mi hiányzik, mi egy látó ló!
Ima békéért!

Emberek! Túl kell éni!
Békességet kell teremteni!
Ima békéért!


Gazdag otthon gazdagodj!
Embertömegeken uralkodsz…
Ima békéért!

Vecsés, 2024. augusztus 15. -Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában 2 részben, de látni, hogy a helyzet nemcsak ugyanaz maradt… atomháborúsra-súlyosabbra megváltozott!
Bársony...
Bőröd mint a francia bársony puha, selymes,
Érintése oly' varázslatos, oly' fenséges.
Rejtett, mélyen izzó láng a tekintetedben,
Mely újra boldog, tiszta vágyat gyújt szívemben.

Lágyan ringat át az éjen szavad dallama,
Mint tükröm vizében a holdfény csillanása.
Közeled álomként fonódik rám a csöndben,
És minden perc újra születik meg kettőnkben.

Ha lépteid zenéje hozzám visszatérnek,
Lelkem mélyén titkos kertjeim felélednek.
S míg bennünk hajnal fénye lassan életre kel,
Szívünkben csillagokból szőtt vágy énekel.

Siófok, 2025. november 22. -Gránicz Éva-
A múlt a tudatunk
Hétköznapi pszichológia…

(3 soros-zárttükrös)
A múltunk állandóan jelen van velünk a jelenünkben,
Így aztán állandó beavatkozó bármely helyzetünkben…
A múltunk állandóan jelen van velünk a jelenünkben.
*
(leoninus)
Lehet, hogy mindent lehetne látni, de foncsora vakult, így sok emlék fakult.
A múlt jól ránk olvassa a múltat, s ha olyat teszünk, lehet, hogy haragot tart…
Finoman szólva, múlt már nem olyan szalonképes és bíz’ mint tükör sem fényes.
*
(senrjon trió)
A múlt a jobb emléket,
Szinte mindet csak ellopkodta…
És ő reklamál!

Azt is tudjuk annyian…
A foncsorhibás tükör hazug.
És ő reklamál!

Fénye már nagyon kopott,
Tükre görbe… meg árnyékot ad!
És ő reklamál!
*
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, négyszeres belsőrímes és önrímes.)
És ez nem politika, ez az emberi valóság… mind és ma.
Ez nem az a politika, de ember valósága… mind és ma…
És ez nem politika, ez az emberi valóság… mind és ma.

Vecsés, 2017. november 25. –Kustra Ferenc József- íródott: alloiostofikus versformában.
A háború, nem gyermek-névnapi baba zsúr
A jelen, élő háború a gazdagok tovább gazdagodási terepasztala s a halottak?

(3 soros zárttükrös csokor, anaforás, belső rímesben és önrímesben)
Bizony, kint a fronton nem a szomszéd kutya ugat, de az ágyú folyton ugat,
Bizony, kint a fronton a géppisztoly nem is zümmög! Sorozat kattogva ugat…
Bizony, kint a fronton nem a szomszéd kutya ugat, de az ágyú folyton ugat!

Hallom a közelgő zizegést, tudni való, hogy a soros drón errefelé jár,
Hallom a közelgő zizegést, „hasra paraszt”! Gazdagok játéka is ez itt már…
Hallom a közelgő zizegést, tudni való, hogy a soros drón errefelé jár.

Lövész gödörbe zizzenő postás, zizzenve hozza a fél ideji ebédet,
Lövész gödörbe nem ér el, az ellenfelét elkapja… kilöttyenti levest!
Lövész gödörbe zizzenő postás, zizzenve hozza a fél ideji ebédet.

A táncoslábú parancsok, ha ezt meg is tudja, nem küld másikat, minek… smucig,
A táncoslábú parancsok, szinte csak a saját életéért aggódik… táncig…
A táncoslábú parancsok, ha ezt meg is tudja, nem küld másikat, minek… smucig.

Katona, ha egész nap nem kap enni, esti harcot, hogy lehet tőle elvárni,
Katona, ha egész nap éhezik és egy gödörben gubbaszt… mit lehet elvárni…
Katona, ha egész nap nem kap enni, esti harcot, hogy lehet tőle elvárni.

Túl mostoha körülmények okán katonák jó része egyszerűen megzakkan,
Túl…ilyen agyi és más torz lelkiállapotban, csoda, ha a szökésbe zakkan…
Túl mostoha körülmények okán katonák jó része egyszerűen megzakkan.

A hithű hazai katonák, nagyon is olyan fajták, hogy a másfajtát… bántják,
A hazai katonák, a frontjukon meghalni nem akarókat… „agyon bántják” …
A hithű hazai katonák, nagyon is olyan fajták, hogy a másfajtát… bántják.

Aki túlél, nyomorékon hazamehet, illeszkedni… gyermekével szaladni,
Aki túlél, mivel fog foglalkozni, hol fog munkát találni, miből megélni…
Aki túlél, nyomorékon hazamehet, illeszkedni… gyermekével szaladni.

Aki túlélte gránátokat, a bombákat, gránátokat, az „okos” drónokat,
Aki túlélte az ellenségeket, a lövéseket, a bűnhalmozásokat…
Aki túlélte gránátokat, a bombákat, gránátokat, az „okos” drónokat.

(senrjon trió)
Már több millió halott
Van temetve a temetőkben.
Fúj, te háború.

Ez is olyan, mint többi!
De fekete kosok bűnösök!
Fú, te háború.

Rothadt háború nem is
Emberi tulajdonság, ez gáz…
Fúj, te háború.

Vecsés, 2026. március 4. – Kustra Ferenc József- írtam. a szomszéd háború megítéléséről.
Két part árnyékában
(Elmélkedés az öröklétről)

Valaha a fény még nem tudta, hogy fény
és az árnyék sem lépett túl önmagán.
Ekkoriban... nesz kélt az üres légben
... az élet első szívdobbanása tán.

Ott született meg az ember álma is,
porszemnyi tudat az ismeretlenben -
azóta minden lét küzdi értelmét,
ősnyugalmat nem lelve a lelkekben.

A szél attól kezdve válaszokat hord,
megfejthetetlen nyelven és dallammal -
S kezeink között az idő elfolyik,
mint a víz, mikor új utakra nyargal.

Felépítünk, rajongunk és rombolunk...
(bensőmben hű örökségem vigyázom) -
Kesergünk, bolondulunk és meghalunk,
újabb kör leszünk az örök spirálon.

A kezdet mindig a végre néz vissza
... és a vég a kezdetre emlékezik.
Emlékeink: mécsesek a sötétben -
fényüknél látjuk a múltunk lépteit.

A halál?
Úgy vélem... átkelés a túlsó partra(?),
ahol nincs idő, sem test, sem szerepek -
Ott a gondolat lehet a valóság,
és egyetlen törvénye: a szeretet.

Mert minden, ami volt, ami van és lesz
egyazon lángból szikrázik fel újra.
A lét talán csak álom önmagáról...
de amíg álmodjuk, nem apad kútja.

S mikor reggel újra kinyílik szemem,
a fény átsiklik a redőny résein -
érzem: nem múlt el semmi, csak színe más.
A valamit is bevárták éveim.

2025. november
Emily Dickinson - F-667 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-667 (műfordítás)

There is a Shame of Nobleness –
Confronting Sudden Pelf –
A finer Shame of Exstasy –
Convicted of Itself –

A best Disgrace – a Brave Man feels –
Acknowledged – of the Brave —
One More – "Ye Blessed" – to be told –
But that's – Behind the Grave –

F-668

Van a Nemesség Szégyen -
Vagyonra Döbbenet -
Jobb az Extázis Szégyen, Az -
Amely rabul ejt -

Legjobb – a Bátorság Szégyen -
Bátoré – hősök közt -
S lesz a – „Ti Áldottak” – miatt -
Még Egy a – Sír Mögött -
Ilyen a tavasz érkezte
Mesél nekünk egy madár…

Kék ég alatt szárnyalok, felhőket én nem látok,
Vannak fák, látom, amik már ki is rügyeznek már…
A gólyák és a fecskék is, lassan már jönnek is.

Vecsés, 2026, március 3. – Kustra Ferenc József: írtam a tavaszvárás örömére!
Visszhangtalan partok
(Vannak csaták, amikből csak kihátrálni lehet)

Vannak hegek, miket nem ér a fény,
mélyben alvó, néma völgy ölén.
Nem kard vágta, nem golyó tépte,
csak a lélek égett rá a képre.
Láthatatlan súly a vállakon,
átcipelt sors a szűk hidakon.

Mert a csend nem üres, hanem nehéz,
mint a kő, mit mélybe ejt a kéz.
Nem hallod a zuhanást, csak látni a kört,
mely a felszínen egy álmot összetört.
Aki látta a végét, az már nem beszél,
belül rágja a szót az örök tél.

Nem kell parádé, se díszes szobor,
csak a felismerés, mi szívre borul:
hogy aki mellett mész, s mosolyt ad át,
egy egész évezred súlyát hordja hát.
Ne törd meg a csendjét, csak légy jelen,
mint biztos part a zúgó tengeren.

Mert a legnagyobb csaták néma harcok,
hol nem győznek, csak koppannak az arcok.
De a némaságban, ha a szó rád talál,
egy igazabb világ az, honnan az ember kihátrál.

Wino-Amnis

(A "The Silence They Carry" című dal és dalszöveg gondolati világa ihlette)
Véges mégiscsak a tánc
(Senrjú)
A halál párja,
Életben nem véges tánc!
Élőkkel járja.
*
(HIQ)
A halál
Az élet része…
Élet ily’.
*
(HIAQ)
De egyszer mindennek
Eljön a vége emberhez…
Ez végül maradó.
***

(Senrjú)
A halál társa,
Táncolunk még, míg lehet.
Lép velünk halkan.
*
A halál árnyék,
Élet-léptek halkulnak.
Kísér mindvégig.
*
(HIQ)
Halál jön
Az élet útján...
Ez ilyen.
*
Halál szól,
Az élet némul...
Már közel.
*
(HIAQ)
De egyszer csak eljön,
A legvégső perc az úton...
És itt marad csendben.
*
Nincs mi megállítja,
Elér a csend és a zárás...
Marad: por és emlék.


Vecsés. 2025. június 1. – Siófok, 2025. június 24. -Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősként az élet lefogyásáról… Az első blokkot én írtam, a másodikat Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
Emily Dickinson - F-667 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-667 (műfordítás)

Answer July —
Where is the Bee —
Where is the Blush —
Where is the Hay?

Ah, said July —
Where is the Seed —
Where is the Bud —
Where is the May —
Answer Thee — Me —

Nay — said the May —
Show me the Snow —
Show me the Bells —
Show me the Jay!

Quibbled the Jay —
Where be the Maize —
Where be the Haze —
Where be the Bur?
Here — said the Year —

F-667

Mondd, Július -
Hol a Méhed -
Hol a Hőség -
Hol a Széna?

Szól Július -
Hol a Rügyed -
Hol a Csírád -
Hol, Május, ma -
Fel kell fedjed -

Na – szól, nem a’ -
Kérdd Hó pelyhét -
Kérdj Csengőcskét -
Szajkót, nosza!

Szajkó fújja -
Hol van Homály –
Hol van Bogáncs -
Kukorica?
Év szól – ihol -
Beborít a magányom
Hétköznapi pszichológia… miből nincs menekvés…

(10 szavas duó)
Rajtam nyom magányom, már unom…
Elveszett a normális élet, vágyom’.

Biz’ csak egyszerűen egy normális-életre vágyom,
Ne mocsok legyen házom…
*
(leoninus trió)
Szerethetetlen és igen rossz a sorsom minden lapja, ez nálam ember kínja.
Itt aztán előre lapozni nem lehet, naponta vannak… lehetetlenséget!
Az ellenem az ördög, meg sűrjen leszökik a falról… intézkedése máról.

Sokszor hallottam már, hogy „a rosszat jó követi…” ez hazugság és biz' kezdeti…
Azt is mesélik „jó tett helyébe jót várj…” ez orbitális hazugság… hohó, várj!

Minden ember más, szinte kiismerhetetlen, még a magány is, mi lehetetlen.
Ötven évig voltam nyomozótiszt, tudom… ez volt általában tapasztalatom.
Engem hazugságmentes realitásra képeztek ki… mindig így nyomoztam ki…
*
(senrjon)
A magányom, mint egy árny
Kisért, tudásom meg csak nézett!
Én csak nyomoztam.
*
(halmazrímes)
Találkoztam rengeteg magányos emberrel, párokkal,
Turkáltam… de ugyanez volt az érvényben családokkal.
Mivel magammal hordtam a magányom, a megismerés
Meg a segítőm volt, igy volt sok-sok kemény felismerés.
Sokszor láttam, hogy az „álompár” ezt megmutatta szomszédoknak,
Közben meg este verekszenek, mit hűn őriztek… nagy titoknak…
Az italosok, mind tagadják ezen tényt, meg belőtt füvezők
Állnak ellent mindenféle gyanúnak… mert ők a ’rendes’ elsők.
*
(3 soros-zárttükrös)
A magányom rendes volt, hagyta, hogy sok idegenhez alkalmazkodjak,
De út közben meg, tőlem várta, neki telhetetlen nagyot bókoljak…
A magányom rendes volt, hagyta, hogy sok idegenhez alkalmazkodjak.
*
(HIQ trió)
És magány,
Örökre marad?
Magányság!

Meddig tart
Élet nem tudni…
Végleges?

Jól érzi
Magát… mért’ velem?
Társ nélkül…
*
(3 soros-zárttükrös csokor)
Azt is mondták, már tél után egyenesen a tavasz jön,
Sok ujj, illatos virággal megvigasztal majd, kérkedőn…
Azt is mondták, már tél után egyenesen a tavasz jön.

Az azonban a nagy baj, erről az ujj tavasz nem tud,
De még elmondom, hogy ahhoz kevés ez, hogy te is tudd…
Az azonban a nagy baj, erről az ujj tavasz nem tud,

Ez a magány olyan, mint egy mélytengeri búvárruha,
Rajtam van, nem kérdez, de leszorít... van erre alkalma…
Ez a magány olyan, mint egy mélytengeri búvárruha.

Azt meg én szoktam volt mindig mondani:
„Kinek mi van megírva, azt kell élni…”
Azt meg én szoktam volt mindig mondani.
*
(leoninus)
Az is igaz: „egy szó, mint száz”, igy nem hozom rád végleg… mindazt, ami frász.
Emberek tartozéka magány, sokak élete egy magány ingovány...

Vecsés, 2025. július 26. –Kustra Ferenc József – írtam, tanulmányként ezen témában.
Emily Dickinson - F-666 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-666 (műfordítás)

I cross till I am weary
A Mountain — in my mind —
More Mountains — then a Sea —
More Seas — And then
A Desert — find —

And My Horizon blocks
With steady — drifting — Grains
Of unconjectured quantity —
As Asiatic Rains —

Nor this — defeat my Pace —
It hinder from the West
But as an Enemy's Salute
One hurrying to Rest —

What merit had the Goal —
Except there intervene
Faint Doubt — and far Competitor —
To jeopardize the Gain?

At last — the Grace in sight —
I shout unto my feet —
I offer them the Whole of Heaven
The instant that we meet —

They strive — and yet delay —
They perish — Do we die — [
Or is this Death's Experiment —
Reversed — in Victory?

F-666

Keresztezze bármi,
Egy Hegy – több Hegy – Tenger -
Több Tenger – megy, s megy, míg
Sivatagra -
Nem lel – lelkem -

És ott Szemem’ zárja
Ázsia Esője -
Lebegő – Szemcsefelhő – mit
Nem láttam előre -

Mégse – lassítok le -
Ez csak, mint Nyugati
Ellent Köszöntő, s Nyugtom
Sürgető Valami -

Érdem, úgy Célt érnem -
Ha nem fér Kétség se -
Előnyömhöz – s Távol sincs
Senki, ki beérne?

S feltűn’ – a Kegyelem -
Ígérem Lábamnak -
A Mennyet is, csak rá minket
Méltónak lássanak -

Küzdnek – s lassulunk -
Végük – el kell vesznünk -
Vagy Győztesként a Véget -
Mi csak - Tesztelgettük?
Zászlónkat csattogtatja a szél
Zászlórúdon, zászlónkat csattogtatja a szél.
Kárpátokban, már ezer éve él a magyar,
S bár a jelenlegi életünk, több mint fanyar,
A magyar teszi dolgát, és jobb jövőt remél.

Kárpátok bérce a medence kerítése
És ebben van ezer éve a mi jó hazánk
Itt élünk, dolgozunk és halunk. Itt lesz fejfánk!
A Kárpát medence a magyarok szépsége.

Ezer éve itt lakunk, menni nem akarunk.
Velünk élnek itt kis népek, sokan mások is
És ez nekik, úgy, mint nekünk a hazájuk is.
Nagyon rég a mi földünk... itt élni akarunk.

Vecsés, 2013. január 8. – Kustra Ferenc József – írtam: 1848. március 15. –e emlékére!
A kovács dala
Izzik a kohó, vörös fénye marja a műhely falát,
a fújtató zihálva ontja a parázs forró haragját.
Belevetem a vasat, hadd egye a láng, mi benne sötét,
hogy tisztuljon a mélye, s ne tűrje a rozsda ködét.
Parázs izzásban válik a gyengeség sötét vörössé,
hogy a kalapács alatt érjen a sorsom tiszta erővé.

Aztán az üllőre emelem, hol a kalapács súlya várja,
minden ütés egy-egy szó, a sorsom kemény imája.
Szikrát vet a sötét, ahogy a vasat formára kényszerítem,
nem engedek a vágyból, csak a tiszta célt építem.
Itt nincs helye a gyengének, csak a fegyelemnek és az akaratnak,
hol az izzadságcseppek a forró vason csillagként fakadnak.

Megfeszül az izom, a marok szorítása nem enged a nyélnek,
az üllő hideg vasa választ ad minden néma segélynek.
Csattan a súly, s a sötétben vad szikratánc ébred,
minden ütés alatt a vas egy új, keményebb életet kérhet.
Nem a kín ez, hanem a forma, mi a káoszból végül kikel,
hol a veríték sós íze a becsülettel s a vassal elegyül el.

S végül a fehéren izzó vasat a mély, sötét vízbe vetem,
hol felsikolt a gőz, s a sorsom végleg megkeményítem.
Nincs már lágyulás, se gyarló, könnyű hajlongás,
csak a gyémánt-kemény él, mi nem tűr többé alkudozást.
Kovács voltam a lángban, s kalapács az üllő peremén,
most büszkén állok a kész művel a napnak tiszta fényén.

Mert mi a tűzben edződött, azt a világ már nem töri,
a becsületes munka a sorsot is maga alá gyűri.
Leteszem a kötényt, a műhelyben lassan elül a zaj,
de a vasban ott maradt a szív, a tűz és a diadalmas dal.


Wino-Amnis
Emily Dickinson - F-666 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-666 (műfordítás)

I cross till I am weary
A Mountain — in my mind —
More Mountains — then a Sea —
More Seas — And then
A Desert — find —

And My Horizon blocks
With steady — drifting — Grains
Of unconjectured quantity —
As Asiatic Rains —

Nor this — defeat my Pace —
It hinder from the West
But as an Enemy's Salute
One hurrying to Rest —

What merit had the Goal —
Except there intervene
Faint Doubt — and far Competitor —
To jeopardize the Gain?

At last — the Grace in sight —
I shout unto my feet —
I offer them the Whole of Heaven
The instant that we meet —

They strive — and yet delay —
They perish — Do we die —
Or is this Death's Experiment —
Reversed — in Victory?

F-666

Keresztezze bármi,
Egy Hegy – több Hegy – Tenger -
Több Tenger – megy, s megy, míg
Sivatagra -
Nem lel – lelkem -

És ott Szemem’ zárja
Ázsia Esője -
Lebegő – Szemcsefelhő – mit
Nem láttam előre -

Tempózok – hisz ez csak -
Engem, mint Nyugati
Ellent Köszöntő, s Nyugtom
Sürgető Valami -

Célt érni Érdem ott -
Hol nincs Kétes helyzet -
Se távoli Konkurens - Ki -
Előnyt veszélyeztet?

S feltűn’ – a Kegyelem -
Ígérem Lábamnak -
A Mennyet is, csak rá minket
Méltónak lássanak -

Küzdésük – lassítás -
Romlásuk – Halálunk -
Vagy a Vég tesztelt, Vesztessé -
Győztesként – hogy válunk?
Árnyként és fényként
Álmomban lebegve árny-fény voltam
Ez ellen bizony én nem harcoltam…

Árnyam voltam és igy erre is még emlékeztem,
De jött a viharos szellő, törölni emlékem…

De júj, megszólalt a mobilban a jelzés
Így viharos szellő tűnt’… nem is volt törlés.

Vecsés, 2025. augusztus 16. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
Úgy kéne élnünk emberek
Közben a világhírek a kiterjesztett háborúkról értesítenek…

Úgy kéne végre élnünk emberek… finom és rózsát markolók kezek...
És nem koszos, izzadó kezekkel, fegyvert markoló sérült kezekkel...
Nem kellenek kosok, mit kezdünk velük? Látva őket, kezet is mosok.

Vecsés, 2024. október 24. -Kustra Ferenc József- írtam: leoninusban.
Tudd meg
Fontos vagy ma is, tudd meg,
akkor is, ha senki sem figyel.
Mint forrás, mi mélyben fakad,
ami nélkül a folyó is elapad.

Fontos vagy akkor is, ha nincs taps, se fény,
ha léptedet csak a csend kíséri.
Nem kell hang, se harsogás,
ha szívedben az igazság már élni akar.

Fontos vagy – nem a sikerért,
hanem mert magadban megállsz még.
Ha kívül minden szétfoszlik,
belül akkor is van, mi megtart még.

Mert van benned egy halk kis fény,
nem villan, csak melegít szelíden.

S ha néha elfelejtenéd,
tudd: van, aki számol veled még.
Nem azért, amit adni tudsz,
hanem mert vagy. Mert itt vagy. Mert élsz.

És ha egyszer csak rám találnál,
s halkan mondanád, mint vallomást:
„Irány az M0-ás, én itt várok rád” –
tudnám: a csend is beszél, ha szívből szól,
s minden szó, minden áldozás otthonra talál.
Közeledben vagyok
Pedig már elmúlt a szerelem… így búcsúzok!

Vágylak még... lelkem még tiedben enyeleg, ez így bennem marad egyetemleg’.
Még érezlek én, de szűnt a szerelmi mámor… mint mikor összedőlt a sátor…
Bennem égve én még érzem a hegyemet, de már megszűnt az' szerelmi hegymenet!
Jól elmentél... e szerint nem szerettelek eléggé… párosunk lett enyészeté!

Vecsés, 2025. augusztus 27. – Kustra Ferenc József
Emily Dickinson - F-665 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-665 (műfordítás)

The Martyr Poets – did not tell –
But wrought their Pang in syllable –
That when their mortal name be numb –
Their mortal fate – encourage Some –

The Martyr Painters – never spoke –
Bequeathing – rather – to their Work –
That when their conscious fingers cease –
Some seek in Art – the Art of Peace –

F-665

Mártír Költő – olyan, mint Más -
Csak Szótagba küldi Kínját -
Átlag’ neve nem izgatja -
Átlag’ sorssal – Mást biztatna -

Mártír Festő – sose beszél -
Inkább – Műve – felel ezér’ -
Béna-ujjú-Más is leljen -
Nyugalmat – a Művészetben -
Nekem is járna a tegnap után… Idus
Öregen elhagyattam… csak úgy!

(leoninus csokor)
Tegnap a reggeli keléskor rendben voltunk, ebéd után elszunnyadtunk.
Ügy tűnik engemet elkapott az alvás heve, jó mélyen éltem benne.
Igaz, hogy külön szobánk is volt, mert én nagyon művelem a horkolóst!
Ötkor ébredte, de képzeljétek feleim, Nem találtam, mi volt az enyim!

Nem veszekedtünk pedig, kicsit sem civakodtunk, nem volt kis közös harcunk!
Megnéztem a szekrényed és üresnek találtam, Így magamban csacsogtam!
Eltűntél, ruhástól… Ekkora meglepetés nem ért mostanság a sorstól…
Se telefon, se SMS, sem egy cetli, így nem is tudom, miért köllött elmenni.

Ma hívtalak telefonodon, de a gép bemondta: nincs hívható ezen a számon!
Tegnap még délelőtt élveztem a megélt éveket, nem számoltam gyűrődéseket!
Jaj, így öregen, tán' ifjú kanra találta? Huh, a sors tegnap elött rád testálta?

Most nincs mit tenni, a sors ez rótta rám, öregségemre már nem vagy babám…
Már egyedül húzom sors törött szárnyú stráfkocsiját, meddig járom még élet útját?
Nekem járna még nagykabáton lekefélés, de nem lesz már semmilyen „lekefélés”…

Vecsés, 2024. december 7. – Kustra Ferenc József
Oldal: 3 / 2782 < 1 2 3 4 5 6 > >>
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2026. április 29. szerda,
Péter napja van.
Holnap Katalin, Kitti napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

vali75
29/04/2026 07:40
Jó reggelt kívánok!
KiberFeri
28/04/2026 12:39
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
27/04/2026 08:39
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
26/04/2026 13:50
Mindenkit üdvözlök!
rapista
26/04/2026 00:32
Jó estét!
Wino
25/04/2026 21:58
Szép estét!
KiberFeri
25/04/2026 13:22
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
24/04/2026 20:06
Üdvözlök mindenkit!
Wino
24/04/2026 14:51
Köszönöm, úgy néz ki működök. Szép napot mindenkinek!
iytop
23/04/2026 20:30
megint,újra,újból,ism?
?t.

iytop
23/04/2026 20:27
Wino.Igen, akadozik!A rendszerben mrgint hiba keletkezett.
Wino
23/04/2026 17:46
Hahó másnál is akadozik a vers megtekintés, levelezés. Szép napot!
iytop
23/04/2026 11:53
Szép napot kívánok!
KiberFeri
20/04/2026 16:37
Mindenkit üdvözlök!
KiberFeri
19/04/2026 15:05
Mindenkit üdvözlök!
Napkorong.hu alapítva: 2007
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes