|
 Vendég: 46
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Gyümölcsök a földön,
ágak szerte-szét,
tördeli a fákat
a nagyerejű szél. |
|
 M
Formás,izmos lábai mint pillérek
tartottak egy csodálatos szépséget.
A ruha annyira feszült rajta,egy
gyufaszálnak se lett volna hely alatta. |
|
 M
Borszorkányégetést!
A tisztító tűz váltsa meg mindet,
Gyermeki szívekhez ne tegyenek kést,
Úgyra találják meg a hitet. |
|
 H
Nézd az alvó táj álmodta álmot,
átfonja az éjjel tiszta csendjét,
lustán piheg, imbolyogva szállong,
csillag útja nyeli el a kedvét. |
|
 M
Az adott szó kötelez,
Mindenekelőtt magad iránt.
Legfőképp téged!
Ne szegd szavad, légy hű magadhoz, |
|
 M
Három árva sír magában,
Elhagyott sötét szobában;
Zivataros hideg éj van,
Édes anyjok künn a sírban. |
|
 M
Embernek végül is csak az arca ismerhető,
Ezt látjuk, ezt mutatja, tán’ ilyen ő… ez nem ő!
Arca mögött lakik ama szigorú valóság,
És csak nézzük, de nincsen semmi átláthatóság! |
|
 M
Halál az életünk,
Könnyünk a hatalom,
S ameddig élhetünk,
Nem ér a nyugalom. |
|
 H
A hó alól feltörő első virág,
Amiről el sem hiszem hogy létezik,
Olyan voltál nekem mint egy délibáb,
Mesélek még rólad tán, ha kérdezik, |
|
 H
Ó, milyen gyönyörűség,
Egyszeri látomás,
Hajnali napsütésben,
Tündéri csillogás!
|
|
 H
Fagy, ha fog, fagy, ha fog,
Kedvenc tájakról bár,
Minket hívnak még más városok, -
Minszk akár, Breszt akár. |
|
 H
Az idegen
Végigmért ridegen.
Arcán megjelent egy grimasz,
Fensőbbségtudat maszk.
|
|
 H
Istenként jöttek közénk,
S nem okozták pedrét avarnak,
Itt minden az övék,
De látod, semmit se akartak. |
|
 H
Lehettem volna akár, fellegekben odafent,
De egy biztos, voltam már a pokolban idelent…
Lehettem volna én máris, olyan nagyon gazdag,
De egy biztos, voltam én mindig érzelem-gazdag. |
|
 H
Furcsa sötét éjben, parányi fuvallat,
mennyország, álmaim, veled hullanak.
Közös emlékeink, a rózsa apró szirma,
mely szíve rejtekében, mégis ott maradna. |
|
 H
Egy
madár
csak
egyetlen egy |
|
 Gy.
Az életem, titkos ősvényein majd, vakon bóklászok,
Keresek, nem tudom mit, de soha semmit nem találok…
Az életem, titkos ősvényein majd, vakon bóklászok. |
|
 Gy.
fát
farag
faszobrász
fakalapot.
|
|
 Gy.
Merek szeretni, szerelmesnek lenni,
Végül elbukni és egyedül szenvedni,
Mert nekem ez az élet, már alapból fáj,
Lassan ellep majd engem a dagály. |
|
 Gy.
Egy ezredévnek szárnyacsattogása
Repült fölötted el, te sziklafal,
Két nagy világrész közt határvonal!
Hol a turulunk fészke és lakása. |
|
 H
A szél hozott össze minket egy borús,
viharos, öszi délután,mikor azt hitted
felkap a szél,rohanva belémkaróltál. |
|
 Gy.
Tudom, jó lenne sírnom, jól is esne,
mikor rám telepszik a léha este.
Ahogy elmúlik a sok közül egy nap,
mint száradt kóró, áll mögém a tegnap. |
|
 Gy.
Mit álmodol, édes anyám
Oda lenn a sírba'?
Azt kérdezem hantjaidra
Leborulva, sírva.
|
|
 Gy.
Síri a vészharang, rettegés kútja,
Nővért és fivért is áthatni tudja.
Pestis, neked
Hajtunk térdet, fejet, |
|
 Gy.
Rettegünk a világunkban,
Mint éhholt a tömegsírban,
Hol nem tudja mely költő mellett,
Miért van ez, hogy halni kellett? |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
