|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Gy.
Csatát megnyerni, ah, micsoda élvezet?!
Pedig háború, mi okozza végzetet…
Mindig is voltak, sokan, úgynevezett barátaim,
Így aztán, helyben meg is voltak az ellenségeim. |
|
 Gy.
Játszi fények gyöngykövétől,
s virágoktól ékesen,
nyári napok zenéjétől,
zendül a föld délcegen. |
|
 Gy.
Üres és rideg az ágyam, belebújni borzong testem,
Szívem magányos, hiányol, vágysóhajtól remeg keblem.
Testem eped, hiányolja bársonykezed, jöjj Kedvesem!
Ölelj, szeress, csitítsd a vágyam, hozz lázba, röpülj velem!
|
|
 V
Rousseau vezess, másszunk a fára,
Nézzünk a magasból a korcs világra,
Dobjuk el a fájó gondolatot,
Mit minden bolond ember gondolhatott. |
|
 V
Tépázott farmer, sportcsuka,
menő a drága rongyruha,
pólóban jársz csak, nincs inged,
csillog a fényes „pirszinged”. |
|
 V
Az élet, sokszor nagyon is kemény, sőt talán nagyon fájdalmas.
Sokszor kegyetlen a sorsunk és még szeretetben is csalódunk.
De van olyan is, hogy egy jó időben jött csalódás alkalmas |
|
 V
Rózsa szólt a cselédlánynak:
Örökre a szívembe zárlak,
hogy engem a melledre raksz
's vele mély hódolatot adsz.
|
|
 V
Rózsák, ti pompázók,
Balzsammal szolgálók!
Lebegni könnyedek,
Eleven rejtekek, |
|
 V
A hőség bőségében szenvedünk,
árnyékba, vízbe menekülünk.
A víz elapad,
a fát kivágják, lombja nem marad. |
|
 M
Aztán Őt figyeltem, ahogy ujjaival fényhálót sző,
és megörül az égen megjelenő szivárványnak,
amire egyszer csak, hopp, felült,
és hintázni kezdett rajta. |
|
 V
…Remegve, szívdobogva hallom
Az erdő mélységes neszét
És Önt nem is aggasztja vajon
Ez édes suttogó beszéd?
|
|
 V
Apa nélkül eltört az életem,
Anyám is okozta a végzetem.
Aztán minden csak gyorsan tovább romlott,
Ördög, mindenbe beleokoskodott… |
|
 V
Vagyok, de minek,
Hogy örüljek én a semminek,
Ha minden van, mégis nincs,
Ilyenkor is elménk a kincs?
|
|
 M
Megannyi szeretet, vágy és puha paplan,
elrejtezett egyszer, az egekben, a hóban.
Tisztaság költözött a bűntől mentes létbe,
a mennyei akarat , öltözött fehérbe. |
|
 M
Támaszom voltál,
Jóra tanítottál,
Házamba boldogságot hoztál,
Soha meg nem bántottál. |
|
 V
Egy orkán üvölt szívemben,
Napról napra erősebben,
Feltámadt a szél is bennem,
Tomboló vad vihar lettem,
|
|
 V
Gyakran kimentem a városból, messze a
szabadba, ledőltem egy fa alá gondolataimba.
Képzeletem messze szállt egy birodalomba,
hol mindenkinek egyformán van adagolva. |
|
 V
Gyenge esti légben
Csillagok fényében
Erkély hűvösében
Hallgatunk éppen |
|
 V
Mire családos, felnőtt fia lettem,
Apám lett a legnagyobb ellenségem… |
|
 V
A szenvedésnek
van pozitív szerepe,
haláltól nem félsz.
|
|
 V
Kereshet színt ügyeskedő ecset,
áldott szavak mondhatnak éneket
meleg zenét zenghetnek hangszerek,
onthat virágot rét, mező, berek; |
|
 M
Nekem az mindegy, mi fán is terem,
Ha létem teljesen erénytelen,
Számos hibámat mind elismerem,
Nem vagyok eleve reménytelen, |
|
 M
Az isten, minden éned leghatalmasabbika,
Minek legyőzéséhez nem elég ezer bika,
Az ki istenné válik és alattvalóit öli,
Az ember ezen három, Freud így üdvözi. |
|
 V
A csend ült a szoba ajtaján,
varázsolt merészet, könnyeim ablakán.
Záporozott minden, tekintet, és fény,
drága kicsi csillag, egy halkuló kis remény.
|
|
 V
A béke szelíd galambja
kipusztuló fajta,
ragadozó sasok lesnek
áldozataikra. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
