|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 Gy.
Hol vagy most elveszett szavam...
terólad, ki a múlt felé?
Te karcsú nő, megzavarodott,
milyen másodpercet törsz össze, |
|
 H
Valóra vált egy régi álmom,
bár, kicsit későn, de nem baj az!
Szívemben most is lázas nyár van,
pedig a tél már kinn havaz. |
|
 Gy.
Kis virág volt csinos-finom
Napfényben kinyílt liliom,
Ő egy fiatal lepke volt
Ki kis virágokon tombolt. |
|
 Gy.
felöltözöm megint neked,
miként legénykoromban újra,
ma gyöngyvirágot is szedek
mezőn az új találkozóra. |
|
 Gy.
Fegyverzaj veszélyesen ropog a kék ég alatt, jó lenne csend, legalább egy falat!
Éppen emeletes épület omlik le, emberek kiáltoznak itt temetett be…
Süvít az ég a felhőtlen ég alatt, vajh’ mennyien fekszenek a sírhalmok alatt? |
|
 H
Csalogány az ágon.
Zengjen a magánynak,
Én dalolni vágyom
Az egész világnak — |
|
 H
Dérfüggöny csillan, lágyan ring a didergő erdőn,
vicsorgó fogakkal acsarkodik mezőn a szél.
De látod amott? Pihe- puha hó hull az égből...
hogy ragyog! Végre megérkezett a szépséges tél. |
|
 H
A múlt a mára alkonyult,
akárha volna néma pult
a sarki kocsma mélyén,
a cimborák ma már oda, |
|
 H
Nos Télapó mikor… jössz-e már?
Hamar eltelik e pár nap már! |
|
 H
Tétova álmaimon kacagó, gyülevész renegátok,
már fenemód a bögyömbe kerültök e balgatag éjen,
lelkeitek feketéllve, akárha zuhogna az átok,
úgy nehezednek e tájra. Ki szólana, mást ne reméljen, |
|
 H
Néha visszajön egy időre az ősz,
megfésül, és derűsen megcirógat...
De nézd, búcsúzik! Most azonban végleg,
ám még dalra fakasztja a rigókat. |
|
 H
A magyar Alföld legszebb délibábja
Te vagy, szülötte városom, Szeged,
De nem csalóka nyári fény varázsa,
Hanem valóság bús puszták felett. |
|
 H
Az ősz nem viccelt, heveskedve támadott, bele is adott minden komolyságot.
Már sárguló kárisokkal pöttyentgette a leveleket… nem az örökzöldeket.
Persze délutánomként a nyár még jól pofon vágta az őszt a lugasba… |
|
 H
A legjobb hónap a december,
ma reggel jókedvvel keltem fel,
hatalmas pelyhekben hull a hó,
odakinn befagyott már a tó. |
|
 H
Szülőfalumba visszahúz a szívem,
megannyi év homályosítja el
a régi képeket, miken mesésen
gyerekkorom világa átölel. |
|
 H
November van, megjött újra,
gólya szállt el hosszú útra.
Víg ősz tarka ruhát öltött,
a bálban édes bort töltött. |
|
 H
Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,
minden pillanatban gondolt ő reád.
Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt,
félre tolt az útból, s elé ő feküdt. |
|
 H
Alant a part, napsütötte part,
Hol a föveny só-szagú;
Hol dagály szalad fényes ég alatt,
S a hullám csillám-tarajú. |
|
 H
Mától már csípős a hideg, megérkezik a tél…
Télikabát dukál, három nap és megéljük… tél.
Mától már csípős a hideg, megérkezik a tél… |
|
 H
Az őszi szél színes levelet kerget,
rozsdabarna avarszőnyeg
léptem alatt zizzen.
Letört gallyak mohába sírt álma, |
|
 H
November van, tél közeleg,
avar ropog, így szeretem.
Tar teraszom árván búsul,
kikeletre majd megújul! |
|
 H
Sötét folyóm világos oldalán
vagyok ma még, de ez nem érdem,
nem oly sokára átevez talán
ladikra ülve balga létem |
|
 H
Mennyből az angyal menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok. |
|
 H
Igaz nem ismertünk, de nagyon fiatal voltál,
a hírt a gyüliben tudtam meg, s az ima meghitté vált.
Mindenki imádkozott egymás felé fordúlva,
hogy az Úr fogadjon be, az Örök országába! |
|
 H
Nagyon szép! Ég a lila adventi gyertya,
Ez, az idén… igazi örömöm mára. |
|
|
|
Ma 2026. április 30. csütörtök,
Katalin, Kitti napja van.
Holnap A munka ünnep, Fülöp napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
