|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Nyöszörgő szűküléssel félretolta,
örvénylő, vad férfisikolya zúgott,
mint a fagyos bóra:
Asszonyom!, |
|
 H
A végtelen sötét alól
a fénysugár az űrbe tart,
hiába fogja száz pokol,
szorítja sziklapart, |
|
 H
Ha_____ már itt a május,
Akkor_____a nyár, kezdő
Májusban____meleg van,
Orgona nyilt____illat |
|
 Gy.
S jött egy vastalicskás topprongy,
tarisznyájának fájó mélyébe kotort,
valamit adott s hogy mi volt
megse nézte szegény, |
|
 Gy.
Hiába hát, gyalog vagyok,
nem integetnek angyalok,
csupán az ördögöm remél
halálsikolyt a lelkemér'. |
|
 Gy.
Éjt s nappal elkerül
Az öröm, mely repül…
A téli dér, a friss tavasz, a nyár
Éri szívem, de kéj nem lesz belül, |
|
 Gy.
Napsugár már tűz,
Fű sarjad egy ütemben.
Rét is bimbózik.
Visszajött a tavaszunk, |
|
 Gy.
Borúlt égen sötét felhők között
Borong a félhold halvány képivel.
Az ifjú kél, s magányiban remeg,
Hogy a hajnal csak búra költi fel. |
|
 Gy.
Az új tavasznak édes ízét,
sodorja langyulón a szél,
a kertemen terítve mind szét,
rügyet fakaszt, alig beszél, |
|
 Gy.
Munka ünnepe az,mikor egy évben
egyszer adnak egy napot,hogy
megünnepeld naívságod.Tanultunk
a múltbol,sok mese nincsen,hiszékeny |
|
 Gy.
Simíthatná más
Szíve az enyémet… lélekség!
Vágyok jó szóra!
|
|
 Gy.
Az Úr tehát egy dalt lehelt
Belé, s ő máris szárnyra kelt,
Bírták kék szirmai! |
|
 H
Láttátok-e a fényes napsugárt,
Mikor este a hegy mögé leszállt?
Aztán később a csillagos égboltot,
Mely csillagfénnyel nektek világított… |
|
 Gy.
Nem ismerem a földeket,
A végtelenbe táguló
Síkok televény tengerét,
A horizontba harapó |
|
 Gy.
Termése – gyász, szirma – fehér,
Lásd, mit tud a búvó gyökér!
Idő, te sosem láthatod,
Éje sötét, s napja ragyog!
|
|
 Gy.
Uram, segíts ez éjszakát kibírni,
szorítja szürke fátyolát a számra,
a torkomat, miként a durva smirgli,
kaparja, fojtja, vérvörösre marja. |
|
 H
Csendben elvagyok,
nyugdíjat kapok:
nem sokat - nem keveset,
éppen eleget! |
|
 Gy.
Láttátok-e a zajló tengerárt,
Midőn a zúgó szél felette járt,
Midőn magosra hányta a habot,
S medrébe újra vissza is csapott? |
|
 Gy.
A véghetetlen ég alatt
minő gonosz viszály fakad,
amely szorítva torkunk
jeges szelével egyre int, |
|
 Gy.
Elmémnek nem adtál érteni titkokat, néha kaptam érteni sors-rajzolmányokat.
Már meg, hogy sóhajtásim nőjenek, azt míveled, hogy álmodásim elrepülnek veled…
Menj! Jobban terjeszd áldásidnak árjait, másnak szívében gerjeszd örömid lángjait.
Nekem elég egy szál virág, ha Te adni kész, meg egy csendes vígság… megesküdjék az ész! |
|
 H
Születésnapomra
írom ezt a verset,
aki ismert, szeretett,
most ünnepelhet. |
|
 Gy.
A csodák percei vinnyogtak
a harsonázó kultúra
csikorgó templomában,
földobott tekintetek leorozták |
|
 Gy.
A kert alatt az ördögök
topogva rostokolnak,
az ég cikázva mennydörög,
ki tudja, lesz-e holnap, |
|
 Gy.
Csak pár hang, s kész,
De édes kéj,
Mert dalod – méz;
Nappal vagy éj, |
|
 Gy.
Ballag már a vén diák, tudja is már, várják a középiskolák.
De még csak tizennégy évesen, ez jó döntés, precíz döntés lészen?
Több helyre jelentkezett és oda megy, ahol az iskola jelentkezőt felvehetett!
Nem tudni előre, hogy negyven évesen, mi lesz a sorsa, foglalkozása mi lészen… |
|
|
|
Ma 2025. május 17. szombat,
Paszkál napja van.
Holnap Erik, Alexandra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
