|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
Nagy nap ez ma Firenzében
a legnagyobb ebben az évben.
tavasz ünnepe ez május elseje
virágos kert mindenki szívében |
|
 V
Májusban az öreg-korba lépek… de ezektől kitelik, hogy jó leszek veszteségnek,
Májusban az öreg-korba lépek… ezek ölni akarnak! Ezt nevezik emberségnek…
Májusban az öreg-korba lépek… de ezektől kitelik, hogy jó leszek veszteségnek. |
|
 V
Egy korábbi életemben
más világban nevelkedtem.
szegénységben, de békében,
nem kellett a hatalomtól félnem |
|
 V
Hiába száll a sorsod árja gondtalan,
agyadba égve mindörökre benne van
szülőfalud varázsa, szénaillata,
megélt szerelmeid parázsa hív haza.
|
|
 V
Ember az őszi utcán
talpa alatt fénylik az úttest
s kabátján, kalapja görbe szélén
csendesen hull a z őszi est,
|
|
 H
Minden meghat, ami komoly,
Ami jövőben, múltban kutató
Csakis a szépségekre rátaláló
Igaz és szerethető is, nemcsak
|
|
 Gy.
Habár a délelőtt szelíd, s vidám volt,
ezernyi langy varázst sodort felém,
de most e szürke, szél bolyongta égbolt
kavarg csupán a napsütés helyén. |
|
 Gy.
Szép a táj, remek eme tömött erdő, bízunk ördög nem lakik itt és nem jön elő.
A tisztás túloldalán, változik a táj, ott van egy örökzöld erdő, szép és nem fáj.
Érzem bőrömön, ez már a nyár, itt -mi- sátrazhatnánk egy nagyot… két hetet is akár. |
|
 Gy.
Csendes Holt-Tiszának jégsima vizébe,
Tisztán tükröződik a partok vidéke.
Pirosló fűzgalyak, hosszú sáslevelek,
Fehérfelhős kék ég, a csendes táj felett. |
|
 H
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hogy fáradok s a hegyre fel
már nem törekszem? |
|
 H
A múlt ezernyi szálon át kötődik
jelenkorunkhoz, ám hiába mind,
ha elfeledtük azt, midőn apáink
vezettek át az ingoványain. |
|
 H
Fenyők koszorúzta völgy ölén,
Aranyszavú madár ül fészkén.
Dala ó, de szépen szétterül, pörén,
Öröm neki, mert ez laka lévén. |
|
 Gy.
Egy törékeny, érzékeny kis vers
Amiben szinte minden benne volt
Az egész csodás szépséges élet
Sok szenvedés, szerelem szeretet |
|
 Gy.
Kitárom zsenge vézna testem
a magasságos ég felé
Erősítse meg hivő lelkem
s legyek hatalmas hirdető |
|
 Gy.
Egy napon Letty földgömböt kapott,
Színes csodát, mit forgatni szabad,
És látni rajt’ tengert meg földeket...
Egy világot érinthetett keze, |
|
 Gy.
Tavasznak illatát sodorja libbenőn a szél,
körözve jár a rügyfakadta, barna ágakon,
reményt terítve, lelkeinkbe bújva rábeszél,
feledjük el telünk, susogja egyre, bájolón. |
|
 Gy.
hallgatok
hangtalanul...
Hallgatózom:
hallatlan hajsza |
|
 Gy.
Mára a lelkem olyan borzolt, mint egy elszökött, bolhás, borzas puli,
Ha meg vonatablakon kinézek, nem látok semmit… ez életbugyi…
Már ki ugranék ajtón vagy ablakon, de lekötözve egy hajnalon?
Össze fény a füstben lévő szikrákból jön, reggel, este meg hajnalon… |
|
 Gy.
Akkor mondta gyere velem,
nem messze lakom innen.
hol tűz ég kályhában odabenn,
égett, vágyó kiváncsiság bennem. |
|
 H
Ideje volna felébredni, emberek!
Kinőttük mára a földet?
Vagy még nem mérgeztük eleget?
Az űrbe hordjuk a szemetet, itt |
|
 H
Földön, vízen –
Van gyász ilyen –
Ha meghalnak szelek |
|
 H
Indiánba hajló nyárban,
narancssárga tüllruhában,
napraforgólányka táncol,
arca pírja, szinte lángol. |
|
 H
A kocsi kereke nem zörög, mert sárba süppedt.
A patkónak nincs szikrája, porban fut.
A pipából nagyot színak, megparázslik a dohány,
s a kártyával nagyot ütnek, ha előfordul az adut. |
|
 H
Veled vagyok, ha fúj a téli szél,
veled vagyok havat, ha görget,
hiába néma szád, szemed beszél,
amint kezemre hull a könnyed.
|
|
 H
Könnyű szellő nyomdokában, ezer álom vágysorában,
felkelt most már minden csillag, éjszakában-magányában.
Elindult az éjjel, szikrázott a nagy Hold,
ezernyi fényével, örökre világolt. |
|
|
|
Ma 2025. május 17. szombat,
Paszkál napja van.
Holnap Erik, Alexandra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
