|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Volt valahol valamikor valaki,
valakitől akart valamit.
soha semmit nem kapott,
senkitől, |
|
 Gy.
Nem akarok, gyenge, veletek kiszállni,
beteg, erőn föllül csúcsokon ugrálni,
fiatal, ősz fők közt versenybe' kiválni,
hamit azok hagytak, magam azt munkálni; |
|
 Gy.
Ez, bíz még csak az első gyertya,
De hosszú advent időszaka…
Lesz még itt kis gyertya több is,
Lesz itt még melegség több is… |
|
 H
Manapság elég sötétek a napjaink,
Manapság ledöntenék a mi falaink…
Manapság elég sötétek a napjaink. |
|
 H
Éj csillagai
kigyúltak hirtelen
bíztató mosolyát
küldte végtelen. |
|
 Gy.
December van most és hideg, asszony
A tó tündérrózsái halottak, megfagytak!
Mert tél van és a föld másképpen van árnyalva,
Hajadba szeretnék, száraz, hárs virágokat |
|
 Gy.
Ami eddig szép volt,
már másnak látszik,
arcomon a bánat ránca,
vés mély árkot ! |
|
 Gy.
várja fenn az égi fény
halhatatlan
szellemi lény..
voltam - én. |
|
 Gy.
Mi elmúlt rég,
Azért nincs feledve.
Fel hát az útra!
Mi sokáig érték volt még,
|
|
 Gy.
A kukában kotorászok,
azt eszem, amit találok.
Kenyeret koldulni szégyen,
titkolom a szegénységem. |
|
 Gy.
Érthetetlen öröm,
Amit a pillanat ad nekem.
Ezrével adnák ilyen éjszakát,
Csak a szerelmemmel bár egy órát tölthessek. |
|
 Gy.
Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg,
S a kedvemért ez egyszer –
Az isten áldja meg! |
|
 H
Lombos fa voltam álmomban,
erdőben laktam, társakkal.
Madarak daloltak nekem,
ragyogott a fény felettem. |
|
 H
Ugye elszörnyedtél,
Azonnal ki is léptél!
Neked kellett ez a lecke,
Rossz képeket nézegetve, |
|
 Gy.
Ha egy tiszta szerelem még szűz, egy simogatás,
mindkettőjük sorsát testvériesen megosztja,
egy nyers sors, ami mindkettőjüket sújtja,
szív, amely két személyben lüktető óhaj, akarat, |
|
 Gy.
Itthon vagyok újra, újra itthon,
Ismerősek jönnek velem szembe,
Kedves arczok, elfeledt vonások;
Gyermekkorom jut megint eszembe, |
|
 Gy.
Én úgy szeretlek már!
Sokáig nem is gondolkodnék
's neked a kályhámból egy csempét
adnék. |
|
 H
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant |
|
 H
Mikor tisztán látod az igazságot,
ki is mered mondani azt,
mikor a hited nem vakít el. Józanul
tudod bírálni az ellenkező oldalt. |
|
 H
A kakas és a róka
pislogva ült szokott helyén,
a baromfiól tetején
a vén kakas, furfangos és merész. |
|
 H
Néma az erőd
Nem lehet falát törni!
Harcos tömegek… |
|
 Gy.
Hogyan tudják követni az eltöltött időt, egyikről a másikra,
a szőke hajszálak koronájában a szirmok
és egyik a másikat ösztönzi, bíztatja,
hogy elsőnek megcsókolja és érintse a homlokot! |
|
 Gy.
Elveszőben van már, kiveszőben a honfi hűség,
Látom a népemen lassan, de győz a kishitűség!
Ó! Pedig e vészterhes időkben, a tiszta hűség… |
|
 H
Temesvár határába áll egy
kápolna egymagában.
Nappal csak varjúk tanyája,
alkony volt a varázsa. |
|
 V
Míg ifjú voltam,
Bármit mondhattam,
De megvénülvén,
Szavam – tanács. |
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
