|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 H
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hogy fáradok s a hegyre fel
már nem törekszem? |
|
 H
A múlt ezernyi szálon át kötődik
jelenkorunkhoz, ám hiába mind,
ha elfeledtük azt, midőn apáink
vezettek át az ingoványain. |
|
 H
Fenyők koszorúzta völgy ölén,
Aranyszavú madár ül fészkén.
Dala ó, de szépen szétterül, pörén,
Öröm neki, mert ez laka lévén. |
|
 Gy.
Egy törékeny, érzékeny kis vers
Amiben szinte minden benne volt
Az egész csodás szépséges élet
Sok szenvedés, szerelem szeretet |
|
 Gy.
Kitárom zsenge vézna testem
a magasságos ég felé
Erősítse meg hivő lelkem
s legyek hatalmas hirdető |
|
 Gy.
Egy napon Letty földgömböt kapott,
Színes csodát, mit forgatni szabad,
És látni rajt’ tengert meg földeket...
Egy világot érinthetett keze, |
|
 Gy.
Tavasznak illatát sodorja libbenőn a szél,
körözve jár a rügyfakadta, barna ágakon,
reményt terítve, lelkeinkbe bújva rábeszél,
feledjük el telünk, susogja egyre, bájolón. |
|
 Gy.
hallgatok
hangtalanul...
Hallgatózom:
hallatlan hajsza |
|
 Gy.
Mára a lelkem olyan borzolt, mint egy elszökött, bolhás, borzas puli,
Ha meg vonatablakon kinézek, nem látok semmit… ez életbugyi…
Már ki ugranék ajtón vagy ablakon, de lekötözve egy hajnalon?
Össze fény a füstben lévő szikrákból jön, reggel, este meg hajnalon… |
|
 Gy.
Akkor mondta gyere velem,
nem messze lakom innen.
hol tűz ég kályhában odabenn,
égett, vágyó kiváncsiság bennem. |
|
 H
Ideje volna felébredni, emberek!
Kinőttük mára a földet?
Vagy még nem mérgeztük eleget?
Az űrbe hordjuk a szemetet, itt |
|
 H
Földön, vízen –
Van gyász ilyen –
Ha meghalnak szelek |
|
 H
Indiánba hajló nyárban,
narancssárga tüllruhában,
napraforgólányka táncol,
arca pírja, szinte lángol. |
|
 H
A kocsi kereke nem zörög, mert sárba süppedt.
A patkónak nincs szikrája, porban fut.
A pipából nagyot színak, megparázslik a dohány,
s a kártyával nagyot ütnek, ha előfordul az adut. |
|
 H
Veled vagyok, ha fúj a téli szél,
veled vagyok havat, ha görget,
hiába néma szád, szemed beszél,
amint kezemre hull a könnyed.
|
|
 H
Könnyű szellő nyomdokában, ezer álom vágysorában,
felkelt most már minden csillag, éjszakában-magányában.
Elindult az éjjel, szikrázott a nagy Hold,
ezernyi fényével, örökre világolt. |
|
 H
Lehet, hogy nem is az utam volt a dacos,
Hanem a konyhai kötényem nem volt babos…
Lehet, hogy nem is az utam volt a dacos. |
|
 H
Felhőkből permetez áldás,
tavaszi virágok pompás,
szőnyeget terítenek,
bogarak sütkéreznek, |
|
 Gy.
A kaland elmúlt a szádról,
a sóhajtás pilléje se repked,
esti alakodhoz egyre több árnyék szegődik -
a madarak elmenekülnek |
|
 Gy.
Midőn dacolva tűzbe mentem érted,
sisak se védte testemet, se vértek,
csupán a két mezítelen karom volt,
mi megfeszülve, ínszakadva harcolt. |
|
 Gy.
Madárka fönn, virág alant,
Mindkettő sárga és kicsi;
Imádják egymást, róla dalt
Madárka tud csak zengeni. |
|
 Gy.
Micsoda sodrában szállnak a gondolatok,
Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok…
Micsoda sodrában szállnak a gondolatok. |
|
 H
Tavasz van. Tavasz van?
Itt nap süt, ott hó esik.
Illat száll, rügy pattan,
mosolyognak... jól teszik!
|
|
 Gy.
Most, hogy a fájdalom,
Mint tenger viharja, átzajlott lelkemen,
S szívemre sivatag béke nyugalma szállt:
Most hadd emlékezem. |
|
 Gy.
Halmozódó szenvedések,
Komoly gondolatok.
Itt hagyok mindent nektek, |
|
|
|
Ma 2026. április 30. csütörtök,
Katalin, Kitti napja van.
Holnap A munka ünnep, Fülöp napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
